Fekete sirályviszlek magammal magamhoz
viszlek mint idegen koporsót
viszlek ameddig csak látok
ne fogjon se tűz se átok
FEKETE SIRÁLY
viszlek magammal magamhoz
viszlek mint idegen koporsót
viszlek ameddig csak látok
ne fogjon se tűz se átok
és cipellek át a vámon
két kézben majd erős vállon
szakad az ég s vagy a terhem
a bűnöm és baljós versem
sötét kétség a rőt tájon
parancsolom hogy ne fájjon
jégtömb-szavak olvasszanak
a bőrödre puha tavaszt
tovább viszlek meg sem állok
hiába vagy tűz és távol
vermet ásol csapdát állítsz
ördög szíved szívet ámít
mennék érte a vérpadra
melynek se híre se hamva
Megjelent: Irodalmi Jelen, 2016. december 5. |
|
||||||
